Jelenléti ív
április hónapra
Jelenléti ív (ingyenes!)
Kiadtuk az áprilisi jelenléti ívet. Akik fel vannak
iratkozva a sorozatra, azoknak automatikusan kiküldtük.
Szólj hozzá! Segítsd te is
jogszabály értelmező munkánkat! Fényképes feliratkozási
lehetőség!
Osztalék fizetés a tőketartalék terhére
Lehet-e tőketartalék terhére osztalékot fizetni?
Ha csak magára az osztalék fizetési szabályra figyelünk a
számviteli törvényben, akkor úgy tűnhet, hogy a tárgyévi
eredmény, plusz a kiegészítésként hozzárendelhető szabad
eredménytartalék terhére úgy fizethető ki osztalék, hogy a
tőketartalék ebben a kérdésben nem is játszik korlátozó
szerepet.
Tovább >>>
Saját üzletrésszel kapcsolatos szabályok
Egy korlátolt felelősségű társaságnak két 50-50% -os
tulajdonosa van. A jegyzett tőke 3 000 E Ft.
"A" tulajdonos át szeretne adni "B" tulajdonosnak az 50%
üzletrészéből 15%- ot.
"B" tulajdonos nem rendelkezik a megvásárláshoz szükséges
tőkével, ezért úgy döntenek, hogy az átadni kívánt részt előbb
a Kft. -vel megvásároltatják, majd egy éven belül térítés
nélkül átadják.
Milyen tulajdonosi arány alakul ki az átadást követően?
Tovább >>>
Gyes ideje alatt személyes közreműködés társas
vállalkozásban
Egy főállású munkaviszonyban levő hölgy, jelenleg GYES-en
van és 2010. 03. hóban beltagja lett egy evás Bt. -nek.
EVÁ-nál, ha nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékként, nincs
járulékfizetési kötelezettség.
Viszont, ha jelenleg munkaviszonya után GYES-en van mi a
szabály?
Tovább >>>
Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás - számla harmadik
országból
A történet érdekes és tanulságos. A szenvedő alanyban
kétségeket, nyugtalanságot és felháborodást ébresztő.
Igénybe veszel egy ingyenesnek hirdetett szolgáltatást az
interneten. Csak később döbbensz rá, amikor már késő, hogy a
fránya „apró betűsökből” tudnod kellett volna, az
ingyenesség harminc nap után megszűnik...
Tovább >>>
Jogszabály figyelő
Változott a
jegybanki alapkamat:
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése:
A jegybanki alapkamat mértéke 5,50%-ra
változott. Ez a rendelet 2010. március 30-án lépett
hatályba.
Közösségi adószám
megerősítése
VIES VAT number validation
A közösségi adószámok érvényessége az adóhatóság előtt
igazolható módon ellenőrizhető az Európai Bizottság internetes
honlapján: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/vieshome.do
A lekérdezéskor a jobb felső sarokban a magyar nyelv is
választható. A saját és az üzleti partner közösségi adószámát
kell megadni.
A válaszablakban megjelenő információ kinyomtatható a
nyomtató ikonra kattintva.
Az ügyvezető
nyilatkozata
Több alkalommal is kérdés volt, hogyan kell az ügyvezető
osztalékfizetéssel kapcsolatos nyilatkozatát a cégbírósághoz
elektronikus úton benyújtani. A jogszabály pontos szövege:
"131. §
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a
taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a
társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek
érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával
történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével
okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre
vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető
köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz
elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár
illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel."
Az elektronikus úton történő benyújtás tulajdonképpen azt
jelenti, hogy a nyilatkozatot az illetékes Cégbírósághoz kell
küldeni, ügyvéd által elektronikusan aláírva „egyéb
iratként”.
Mi is megpróbáltuk áthidalni ezt a követelményt azzal, hogy
a beszámolóval együtt benyújtott taggyűlési
jegyzőkönyvbe építettük be a nyilatkozatot, az adózott
eredmény felhasználására vonatkozó határozat részeként. Az
osztalék fizetésről szóló döntés szintén része az eredmény
felhasználásának, ezért a vele kapcsolatos nyilatkozatnak ott
helye van. Ezzel a törvény által előírt nyilatkozattételi
kötelezettség megtörténtét dokumentáltuk. Azon lehet
vitatkozni, hogy az IRM részére beküldött beszámoló (amely
cégbírósági letétbe helyezésnek is számít) mennyire fedi le a
cégbírósághoz elektronikus úton történő benyújtás fogalmát.
Illetve, ha az alkalmazott megoldás nem minősül annak, akkor
milyen jogkövetkezménye van.
Ismét írtunk a
telefonszámla elszámolásról.
Véleményünk szerint a leginkább járható út a szóban forgó
szolgáltatás figyelembe veendő részét érintő közterhek
megfizetése a 20 százalékos szabály szerint és nem a
megtéríttetés.
Kis cégek esetében, ahol az ügyvezető-tulajdonosok
telefonjairól van szó, gazdaságilag nem indokolt a tovább
számlázás, hiszen a természetbeni juttatás közterhei - ha
csekélyebb mértékben is,- de még mindig alatta maradnak a bérek
költségeinek. Nem beszélünk itt fekete bevételekből történő
megtérítésről.
Nagyobb cégek esetében a telefonok utáni közterhek
megfizetése tulajdonképpen egy kvázi béren kívüli juttatást
jelenthet a dolgozók számára, ami szintén olcsóbb, mint
annyival több bért adni, hogy legyen miből kifizetni a
telefonszámlát. Nyilván a visszaéléseket itt kezelni kell.
Tovább >>>
Írások vállalkozásról,
cégépítésről, marketingről, sikerekről és kudarcokról,
kalandokról, hétköznapi csodákról.
A gondolat ereje
Legyen szó nagyobb vállalkozásról, vagy akár
egyszemélyesről, bizonyos fogalmak
tekintetében megfogalmazott helytelen válaszok, vagy
éppenséggel figyelmen kívül
hagyásuk jelentős versenyhátrányt eredményezhet. Tarts öt
perc szünetet és gondold át, hogy nálad mi a helyzet!
Versenyképesség
>>>

A Könyvvizsgáló hírei
Naponta frissülő fontos,
illetve érdekes hírek a gazdasági életből: Hírblokk
|